Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, tehát annak ellenére, hogy nem részesül jövedelemben, a társadalombiztosítási járulékot havonta a garantált bér, míg a szociális hozzájárulási adót ennek 112,5 százaléka után meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Hiányzó szolgálati idő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak szolgálati idő szerzésére annak a személynek, aki 65 éves koráig nem gyűjti össze a 20 év szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjba vonulásig szolgálati idő szerezhető biztosítási jogviszony létesítésével, vagy szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodással.Biztosítási jogviszony jön létre munkaviszony, egyéni vállalkozói, társas vállalkozói, állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] ...hogy milyen jogviszonyban vesznek részt a társaság tevékenységében, ez a választásuk pedig kihat az ügyvezetői jogviszony biztosításának elbírálására is. Nézzük meg sorban az elbíráláshoz szükséges legfontosabb tudnivalókat. Elöljáróban meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Munkaerőpiacra lépők

Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkaerőpiacra lépő

Kérdés:

Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.

Részlet a válaszából: […] ...szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kft. tagjainak járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
Részlet a válaszából: […] ...tehát azon túl, hogy társas vállalkozóként bejelentésre kerül (és e jogviszonnyal szerepel a ’08-as bevallásban), semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban.A másik tag esetében ez nem jó választás, mert heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] ...irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerinti terheli.Ezt az előírást az egyéni és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra

Kérdés:

Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?

Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlátot érinti: a Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az említett ellátások valamelyikében részesülő személy biztosítási kötelezettségből származó tárgyévi társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
…
41