Török állampolgárok személyi jövedelemadója

Kérdés:

Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.

Részlet a válaszából: […] A Magyarországon munkát kiküldetésben végző magánszemélyek adókötelezettségét az 1996. évi CI. tv. 15. cikke szerint kell meghatározni. Főszabály szerint a Magyarországon végzett munka Magyarországon adóköteles. Ettől eltérően nem Magyarországon, hanem Törökországban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem korlátozott a külföldi foglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó szabályozása is egyértelmű.Komoly problémát jelenthet viszont a biztosítási kötelezettség, ami – véleményünk szerint – megvétózza az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...kötődő természetben adott juttatásokat is (például: béren kívüli juttatások, lakás- és gépkocsihasználat, egészség- és életbiztosítások). A külföldön adózott jövedelmet Magyarországon az összevont adóalap részeként nem kell bevallani, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Olasz állampolgár ingatlan- bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Kötelezett lesz az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és Olaszországban rendelkezik biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal? Változik a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély kérte a tartózkodási engedélye kiállítását, de lakcímmel még nem rendelkezik, és előreláthatólag a magyar-országi tartózkodása nem éri el az évi 183 napot?
Részlet a válaszából: […] ...döntő, és minden más szabályt "felülír".Azt jelenti, hogy egészen addig, amíg az olasz állam-polgárságú magánszemély más tagállami biztosítása fennáll, addig Magyarországon százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére nem köteles. És ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A Tbj-tv. 13. §-ának b) pontja úgy szól, hogy a Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok szerint bejegyzett munkáltató által foglalkoztatott természetes személyek esetében az illetőség nem bír relevanciával a biztosítási kötelezettség szempontjából, nevezetesen a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjaiban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az előbbiek szerint a negyed­évben maga köteles. A kérdésben szereplő személy társadalombiztosítási kötelezettségének elbírálásához szükséges releváns adatokat – pl. a jogviszonyt, amelynek keretében a munkát végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez esetben a magánszemély illetősége közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, ezért esetükben járulékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Magyar munkavállaló munkavégzése Ukrajnában német foglalkoztató részére

Kérdés: Hogyan alakul az adó- és járulékfizetési kötelezettsége annak a magyar állampolgárnak, aki egy Németországban bejegyzett társasággal köt munkaszerződést, és ennek keretében Ukrajnában végez munkát? Hogyan változik a helyzet, ha a munkavállaló évi 50 napot itthon is dolgozik a társaságnak? A munkavállaló a tervei szerint több mint 183 napot Magyarországon fog tartózkodni 2014-ben.
Részlet a válaszából: […] ...183 napot meghaladó magyarországi tartózkodása alatt egyáltalán nem végez a német cég részére munkát, akkor Magyarországon nem tartozik biztosítási kötelezettség alá. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 11. cikke (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Olasz vendégművész megbízási díjának közterhei

Kérdés: Választható az ekho szerinti adózás a minimálbér időarányos része feletti összegre egy olasz állampolgárságú vendégművész számára, akivel havi nyolc, Magyarországon tartandó koncertre kötöttek megbízási szerződést a 2013. február közepétől július végéig tartó időszakra? A művész Olaszországban nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal. A foglalkoztató igényelt taj-kártyát és adóazonosító jelet, valamint a művészt bejelentették a 13T1041-es nyomtatványon. Milyen közterheket kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...1 hónapra jutó összege eléri a minimálbér 30 százalékát [azaz a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott biztosítási összeghatárt], akkor 10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.
1
2
3