25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 GYÁP-jogosultság és szülés esetén járó ellátások
Kérdés: Mennyi időre folyósítható a GYÁP abban az esetben, ha a GYES lejártát követően a dolgozó igénybe vette a szabadságait, majd ezt követően három napot dolgozott, amikor a 10. életévét betöltött nagyobbik gyermeke közúti balesetet szenvedett, ezért gyermekápolási-táppénz-igényt nyújtott be 2022. június 7-től? Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re a harmadik gyermeke születésére tekintettel az anya abban az esetben, ha a balesetet szenvedett gyermek várhatóan hosszú ideig tartó felépülése miatt három hónap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltató engedélyezett? A harmadik gyermek születésének várható időpontja 2022. október 4.
2. cikk / 25 Fizetés nélküli szabadság bejelentése
Kérdés: Köteles bejelenteni a kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkáltató a 'T1041-es nyomtatványon?
3. cikk / 25 Ellátás gyermek betegsége esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
4. cikk / 25 Ellátásban nem részesülő kismama fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál egy kismama fizetés nélküli szabadságának időtartamát abban az esetben, ha a gyermek gondozására tekintettel igényelte a szabadságot, a GYED-et viszont az édesapa kapja? Kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot az anyának ebben az esetben?
5. cikk / 25 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
6. cikk / 25 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
7. cikk / 25 Jogosultsági idő
Kérdés: Beszámítanak a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe 1990-ben és 1991-ben havonta 1-1 fizetés nélküli, ún. anyanapok? Amennyiben igen, akkor milyen igazolást kell kérni a régi munkáltatótól ezekre a napokra?
8. cikk / 25 Jogosultsági idő
Kérdés: A keresőtevékenység mellett mivel lehet még a nők 40 év alapján szerezhető kedvezményes nyugdíjához jogosultsági időt szerezni?
9. cikk / 25 Nők 40 éves jogosultsági ideje
Kérdés: Hány évvel növeli meg a jogosultsági időt a gyermekek nevelésére fordított időtartam annak az 1963-ban született női dolgozónak az esetében, aki 1981. július 16-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, tehát 2016. július 16-án lenne 35 év jogosultsági ideje, ami jelen esetben a szolgálati idővel is megegyezik, és öt gyermeket szült? A dolgozó gyermekei 1982. október 8-án, 1988. november 26-án, 1990. október 10-én születtek, illetve 1993. február 18-án ikreknek adott életet.
10. cikk / 25 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
