Kettős állampolgár lakásának bérbeadása

Kérdés: Hogyan kell elszámolnia és megfizetnie az adót annak az amerikai-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személynek, aki az ellátását az Amerikai Egyesült Államokból kapja, Magyarországon él, és ki szeretné adni az itteni lakását?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett) adót azadóbevallásban kell figyelembe venni.A bérbeadási tevékenységből származó jövedelem után nemkeletkezik társadalombiztosításijárulék-kötelezettség.Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jövedelemután az Eho-tv. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...származó,egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes összeg után.E kötelezettsége mindaddig fennáll, míg az adóévben abiztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 5 százalék mértékűegészségbiztosítási, illetve a 4350 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdésétől számítottlegfeljebb egy évig mentesül a tételes (1950 forint/hó) egészségügyihozzájárulás, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék, valamint a 3százalékos munkaadói járulék megfizetése alól. A mikro-, kis- ésközépvállalkozás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...– az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintotmeghaladó jövedelem.E kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemélybiztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv.39. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet a válaszából: […] ...gyermeknevelési támogatás folyósításának tartama valóban nem minősül heti 36 órás foglalkoztatásnak, tehát e vállalkozó társadalombiztosítási jogállását tekintve főfoglalkozású, tevékenységét kezdő [Tbj-tv. 4. § ba) pontja] egyéni vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóról van szó, aki egyébként GYES-ben részesül. Társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit illetően két jogszabályi hely ad eligazítást.A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja szerint nem köteles az egyéni vállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző magánszemély helyzete speciális a társadalombiztosítási jogszabályok rendszerében. Tekintettel arra, hogy egyéni vállalkozónak nem minősül, így ezen a jogcímen rá a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...– kivét híján – szintén nincs semmilyen járulékfizetési kötelezettsége, az esetleges kivét után pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell megfizetnie. Amennyiben a betéti társaságban a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...Erre tekintettel 1998. június 16. és 1999. szeptember 30. között az APEH a kft. terhére felszámította a baleseti járulék és a társadalombiztosítási járulék közötti különbözetet. Összességében járulékkülönbözet, bírság, késedelmi pótlék címén az APEH...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2