Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Köztisztviselő cafeteriajuttatása táppénzes időszak alatt

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 137. § alapján a munkavállalót a betegsége miattikeresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illetimeg. A betegszabadság a munkavállaló betegsége esetén jár. Ebből következik,hogy az első naptól jár táppénz– a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada

Kérdés:

Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Részlet a válaszából: […] ...terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenség idejére a munkavállalót nem illeti meg a betegszabadság, azaz az ilyen jellegű keresőképtelenség első napjától táppénzt kell folyósítani. A kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől kerültbevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné váltszemélyek megélhetéséhez támogatást nyújtson. A 83/1987. MT. rendelet alapján, aki a 25. életéve betöltéseelőtt teljesen munkaképtelenné vált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Táppénz időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek határozott idejű munkaviszonya 2009. április 1-jétől 2010. december 31-ig tart, baleseti táppénzt kapott 2009. április 2-től április 17-ig, betegszabadságon volt 2009. július 1-jétől július 15-ig, majd táppénzben részesült 2009. július 16-tól 2009. augusztus 7-ig, ismét betegszabadságon volt 2010. január 11-től január 31-ig, táppénzt kapott 2010. február 1-jétől február 10-ig, 2010. február 24-től március 12-ig ismét táppénzben részesült, majd március 29-től április 2-ig kórházban volt, és április 3-tól jelenleg is keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...időtartam, amelyben a biztosított akeresőképtelensége első napját megelőző egy éven belül már táppénzbenrészesült. Nem előzmény a betegszabadság időtartama, a gyermekápolási táppénzideje, a balesetitáppénz-folyósítás időtartama, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága és táppénze

Kérdés: Jár-e betegszabadság és táppénz annak a munkavállalónak, aki 2008. június 16-tól áll munkaviszonyban, határozott idejű munkaszerződése 2008. augusztus 31-ig szól, és az orvos 2008. június 17-től keresőképtelen állományba vette? A munkavállaló részére időarányosan 3 nap betegszabadság járna, azonban ténylegesen csak 1 napot dolgozott.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságról az Mt. rendelkezik. Az Mt. 137. §-aalapján a munkaviszonyban álló munkavállalót betegsége miattikeresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illetimeg. A határozott időre kötött munkaszerződés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...hogy abaleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál abetegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, így a balesetitáppénz a keresőképtelenség első napjától jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Betegszabadság újbóli keresőképtelenség esetén

Kérdés: Táppénzfolyósítás szempontjából folyamatosnak kell-e tekinteni, vagy teljesen új esetként kell-e kezelni a keresőképtelenséget abban az esetben, ha egy 1998. augusztus 1. óta alkalmazásban álló dolgozó 2003. december 13-tól 2004. április 30-ig keresőképtelen beteg, 2004. május 1-jén az orvos keresőképessé nyilvánítja, de ugyanezen naptól új állománybavételi lappal ismét keresőképtelenné válik? Abban az esetben, ha új megbetegedésnek minősül, betegszabadsággal kell indítani és új irányadó időszakot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. megállapítása szerint a munkavállalónak, a betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár.A betegszabadság a szabadság egy speciális fajtája, de valójában nem a pihenőidejét tölti a munkavállaló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj folyósításának,b) a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...időszak naptári napjaiból le kell vonni a három hét fizetés nélküli szabadság időtartamát. Az egy hónap végkielégítés és az öt nap betegszabadság a felső határ napjait nem befolyásolja, mert biztosítási időnek számít. Az egy hónap végkielégítés a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.