10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Diákok keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
2. cikk / 10 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés:
Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
3. cikk / 10 Keresőképtelenség kódja
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhely ügyintézőjének az alábbi esetben? Egy több éve a munkáltató alkalmazásában álló dolgozó 2019. november 20-án balesetet szenvedett, amelynek következtében "4"-es kóddal keresőképtelen állományba került. A munkáltató a balesetet kivizsgálta, és üzemi balesetnek ismerte el, amelynek következtében a keresőképtelenség kódja december 1-jétől már "1", azaz üzemi baleset volt. Ez-után a 2020. január 6-tól szóló időszakra kiállított "Orvosi igazolás a folyamatos keresőképtelenségről" elnevezésű nyomtatványon a keresőképtelenség kódja "8", azaz egyéb keresőképtelenség.
Az igazolást kiállító orvos tehát nem zárta le a balesetből kifolyólag fennálló keresőképtelenséget, csak kódváltással jelölte a baleset üzemiségét, majd ismét csak kódváltással az egyéb keresőképtelenséget. Kell kérnie a kifizetőhely ügyintézőjének visszamenőlegesen az igazolás javítását, illetve az "1"-es kód igazolását 2019. november 20-ától? Amennyiben a 2020. január 6-tól fennálló keresőképtelenség már nem az üzemi baleset eredménye, nincs szükség új táppénzes állományba vételre?
Az igazolást kiállító orvos tehát nem zárta le a balesetből kifolyólag fennálló keresőképtelenséget, csak kódváltással jelölte a baleset üzemiségét, majd ismét csak kódváltással az egyéb keresőképtelenséget. Kell kérnie a kifizetőhely ügyintézőjének visszamenőlegesen az igazolás javítását, illetve az "1"-es kód igazolását 2019. november 20-ától? Amennyiben a 2020. január 6-tól fennálló keresőképtelenség már nem az üzemi baleset eredménye, nincs szükség új táppénzes állományba vételre?
4. cikk / 10 Üzemi baleset
Kérdés: Üzemi balesetnek minősítheti a kifizetőhely az alábbi esetet? Egy munkaruha és védőruha viselésére kötelezett munkavállaló az öltözőbe menet, reggel háromnegyed hatkor megbotlott, elesett, és eltört a lába, mentővel szállították kórházba. A dolgozó munkaidejének a kezdete reggel 6 óra, azaz a baleset idején még nem kezdte el a munkát.
5. cikk / 10 Táppénz alapja GYED-ről visszatért munkavállaló esetén
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a táppénzt, illetve alkalmazhatja az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti előnyszabályt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke 2015. június 24-én született, a gyermek születésétől 168 napra CSED-et, majd ezt követően 2015. december 9-től 2016. augusztus 31-ig GYED-et kapott, 2016. szeptember 1-jétől visszament dolgozni napi 6 órában, 2017. júliusra várja második gyermekét, és 2017. január 23-tól veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került? A kismama szerződés szerinti bére alapján a napi alap 4500 forint, a folyósított GYED napi alapja pedig 5100 forint volt.
6. cikk / 10 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
7. cikk / 10 Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze
Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
8. cikk / 10 Táppénz összegének megállapítása
Kérdés: Valóban a minimálbér alapulvételével fogják-e megállapítani annak a biztosítottnak a táppénzét, aki üzemi balesete következtében 2009. január 20-tól 2010. január 13-ig baleseti táppénzben részesült, és 2010. április 14-től más betegséggel jelenleg is keresőképtelen beteg? A munkavállaló 2004 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, ahol nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely. A baleseti táppénz napi összege 14 560 forint volt.
9. cikk / 10 Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely
Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
10. cikk / 10 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?