10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
2. cikk / 10 Munkahelyi alkoholfogyasztás
Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?
3. cikk / 10 Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
4. cikk / 10 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
5. cikk / 10 "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
6. cikk / 10 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
7. cikk / 10 -Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése
Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
8. cikk / 10 Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya
Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
9. cikk / 10 Éjjeliőrök munkaidőkeretben történő foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e havi 200 órás munkaidőkerettel az a két éjjeliőr, akiknek munkaideje 18.00 órától 06.00 óráig tart, tehát napi 12 órát dolgoznak? Hogyan történhet a díjazásuk?
10. cikk / 10 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?