17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
2. cikk / 17 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
3. cikk / 17 Ellátások külföldi előzmény esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
4. cikk / 17 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
5. cikk / 17 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
6. cikk / 17 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
7. cikk / 17 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
8. cikk / 17 Ellátások második gyermek után
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
9. cikk / 17 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
10. cikk / 17 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
