Munkaszerződés módosítása GYED alatt

Kérdés: Módosítható a fizetés nélküli szabadságon lévő, GYED-ben részesülő munkavállaló munkaszerződése közös megegyezéssel? A veszélyhelyzet miatt kialakult nehézségek arra kényszerítették a munkáltatót, hogy megállapodjon a munkavállalóival a munkaidő 8 óráról 4 órára csökkentéséről, és rendezni kívánja a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó szerződését is. Milyen negatív változásokkal jár ez a változás a munkavállalóra nézve?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a felek a munkaszerződést bármikor módosíthatják, de ehhez elengedhetetlen feltétel a közös megegyezés és a módosítás írásba foglalása. A bírói gyakorlat a közös megegyezés meglétét nagyon szigorúan vizsgálja, és csak a felek kifejezett, határozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...(beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);– a kifizető által törvény vagy törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló adatok alapján a kérdéses esetben érintett betéti társaság munkáltatónál vagyoni betét változással együtt járó tagváltozás következett be, a munkáltató egy fő munkavállalót foglalkoztatott valószínűsíthetően határozatlan időtartamú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Üdülési csekk nyilvántartása, bevallása

Kérdés: Kell-e név szerinti jelentést küldeni az APEH-nak a 2009-ben kiosztott 71 500 forint/év/fő összegű üdülési csekkekről, vagy elég egy nyilvántartás erről a juttatásról?
Részlet a válaszából: […] ...azegyes juttatásoknál meghatározott bizonyos mértékig eddig adómentesen voltakadhatók a törvény által megjelölt jogviszonyokban, ezen egyedi korlátokig 25százalékos kulccsal fognak adózni, a korláton felüli rész után pedig -hasonlóan az ezen "kedvezményesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...iskolarendszerű képzési költség és aművelődési intézményi szolgáltatás kivételével szinte valamennyi juttatásesetében tartalmaztak egyedi felső korlátot, ezért a módosítás során e kétjuttatás adómentes határa is korlátozva lett. Továbbra sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés

Kérdés: Hivatkozhat-e munkaügyi ellenőrzés az Mt. I-IV. munkaügyi kapcsolatok fejezetére és annak kiterjesztésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által abban az esetben, ha az illető gazdasági társaságnál nincs szakszervezet? Helyesen alkalmazza-e egy szakszervezettel nem rendelkező 15 fős építőipari cég az Mt. harmadik része alatti, munkaviszonyra vonatkozó fejezeteket?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező miniszteri határozatok rendelkező részének és indokolásának megfogalmazása a fent kifejtettek vonatkozásában – az egyedi eltérésektől eltekintve – szinte azonos. A kiterjesztések nem valamely nevesített tevékenységet végző munkavállalói körökre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a választékból az egyedi igényeinek megfelelőjuttatásokat hívhatja le. A munkáltató számára kiszámíthatóvá teszi abérköltségeket. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...3/2003. PJE sz. alatt kiadott jogegységi határozata, amelynek értelmében betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával. A vonatkozó jogegységi határozat megállapítja többek között, hogy a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.