10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő béradatok igazolása
Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a nyugdíj megállapítása során azt a keresetet, amelyre vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem található semmilyen adat? Az érintett személy 1990-től 1993-ig egy ládagyárban dolgozott, ahol magas volt a fizetése, a bejelentéséről szóló adatok azonban nem találhatóak, így a szolgálati ideje is tanúnyilatkozatok alapján igazolt.
2. cikk / 10 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
3. cikk / 10 Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése
Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
4. cikk / 10 Ellátás üzemi baleseti táppénzjogosultság lejárta után
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a biztosított, aki üzemi balesetet szenvedett, jelenleg még baleseti táppénzben részesül, ami nemsokára megszűnik, de munkavégzésre még nem alkalmas?
5. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
6. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
7. cikk / 10 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
8. cikk / 10 Rokkantnyugdíjas munkavállaló keresete
Kérdés: Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?
9. cikk / 10 Rehabilitációs járadék
Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
10. cikk / 10 "Napszámosok" foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
