6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Betéti társaság nyugdíjas beltagjának kötelezettségei
Kérdés: Milyen kötelezettségeket kellett volna teljesítenie annak az évekkel ezelőtt létesített betéti társaságnak, amelynek beltagja egy jelenleg 74 éves nyugdíjas, aki semmilyen jövedelmet nem vesz fel a társaságtól? A társaság néhány éve már az eva hatálya alá tartozik, de jelentős bevétele nincs, csak az evajogosultság fenntartása miatt nyújt kis összegű számlás szolgáltatást.
2. cikk / 6 Evás bt. nyugdíjas beltagjának járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el az az Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság, amely a személyesen közreműködő nyugdíjas beltagja után kizárólag a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg, mert a tag semmilyen jövedelemben nem részesül?
3. cikk / 6 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
4. cikk / 6 Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
5. cikk / 6 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
6. cikk / 6 A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása
Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?