13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
2. cikk / 13 Járulékfizetési kedvezmények
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki a veszélyhelyzet miatt elvesztette a munkáját, új helyen még nem tudott elhelyezkedni, és emiatt olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem?
3. cikk / 13 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
4. cikk / 13 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
5. cikk / 13 Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
6. cikk / 13 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
7. cikk / 13 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
8. cikk / 13 Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai
Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
9. cikk / 13 Egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
10. cikk / 13 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?