Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Főállású anya személyes közreműködése

Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
Részlet a válaszából: […] Természetesen "járható" a kérdésben vázolt út is, demegítélésünk szerint lényegesen egyszerűbb (és kevésbé "támadható") volna, hamind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a társaságban történő személyesközreműködést (heti 20 órás) munkaviszony keretében látná el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel, a munkaviszony keretébentevékenykedő taggal. Az ő esetében minden további feltétel nélkültársadalombiztosítási jogviszonyról beszélhetünk, azaz rá a biztosításikötelezettség munkaviszonya létesítésének első napjától kiterjed [Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek megállapításához okvetlenül tisztázni kellaz érintett társadalombiztosítási jogállását.Ausztrál állampolgárról van szó, aki tartózkodásiengedéllyel rendelkezik, azaz társadalombiztosítási szempontból külföldinekminősül. Ausztráliában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. § (3) bekezdése értelmében az ügyvezető azügyvezetői teendőket munkaviszony keretében látja el, munkaszerződés hiányábanpedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni. E főszabálytól eltérően a tag ügyvezető társasvállalkozóként köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Kazahsztáni állampolgárságú személy jogállása

Kérdés: Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, illetve hogyan kaphat taj-kártyát az a budapesti lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező, kazahsztáni állampolgárságú magánszemély, aki egy kft. ügyvezetője, de nem tagja? Az ügyvezetői teendők ellátásáért havi 70 000 forint megbízási díjban részesül, egyéb munkavégzésre nem kötelezett, hazájában nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A 8/1999. SzCsM rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontjaértelmében nincs szükség munkavállalási engedélyre a külföldi részesedésselrendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamintfelügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez.A Gt. 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...és 24. §, illetve Eho-tv. 6. §).A másik lehetőség az, hogy a járulékalapot képező jövedelem nem éri el az említett összeghatárt. Ekkor a jövedelem után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kft.-nek (Eho-tv. 3. §).Végül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Svéd állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni 2004. május 1-je után egy külföldi tulajdonú magyarországi kft. megbízási szerződéssel rendelkező EU-tagállambeli (svéd) ügyvezetőjének kifizetett megbízási díj után, ha nyugdíjas, és ha nem?
Részlet a válaszából: […] Annak, hogy külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi munkavállalójáról van szó, a biztosítási kötelezettség szempontjából 2004. május 1-jétől nincs jelentősége.A svéd állampolgárságú ügyvezető biztosítási kötelezettségét – ugyanúgy, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Megbízási díj utáni százalékos eho

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, tevékenységéért havi 10 000 forint megbízási díjat kap. Főállású munkaviszonyában megfizetik utána a tételes eho-t. Kell-e százalékos eho-t fizetni a megbízási díj után? Hogyan kell önellenőrizni a korrekciót, ha a bevallásokat már elküldték?
Részlet a válaszából: […] Kft. ügyvezetőjéről van szó, aki havi 10 ezer forint megbízási díjban részesül. Ebből származó járulékalapot képező jövedelme (ami megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, ami jelen esetben 10 000 x 90 százalék = 9 ezer forint) nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.