Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] A 61/2020. Korm. rendelkezés a legnehezebb helyzetben lévő ágazatok számára azonnali és lényeges enyhítő intézkedéseket vezetett be a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek tekintetében.Az alábbiakban leírt rendelkezések a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Kiskereskedelmi boltban dolgozó családtag vasárnapi pótléka

Kérdés: Kell vasárnapi pótlékot fizetni annak a családtagnak, aki munkaviszonyban áll azzal a társas vállalkozással, amely a Kszvmtv. alapján egy vasárnap is nyitva tartó, illatszereket árusító kiskereskedelmi boltot üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a Ker-tv. hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló vasárnapra rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Közalkalmazottak időarányos szabadsága

Kérdés: Hogyan járhat el az a nyári időszakban egy hónapon keresztül zárva tartó közművelődési intézmény, amelynél a foglalkoztatott közalkalmazottak részére ebben az időszakban kerül kiadásra az éves rendes szabadság, de több olyan közalkalmazott is áll az intézmény foglalkoztatásában, akinek közalkalmazotti jogviszonya 2014. évben keletkezett, és időarányos rendes szabadságuk mértéke kevesebb, mint az intézmény nyári zárásának időszaka?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 146. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Családtámogatási ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségei

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei vannak annak a személynek, aki valamilyen családtámogatási ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kifejtése előtt fontos kitérni arra, hogypontosan mit értünk családtámogatási ellátáson, illetve milyen ellátásiformákat jelent. Családtámogatási ellátás a:– családi pótlék,– gyermekgondozási segély,– gyermeknevelési támogatás,– anyasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Özvegy és árvák ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra, illetve segélyre jogosult az a munkaviszonyban álló nő, akinek rokkantnyugdíjas férje 2005-ben elhunyt, és 2 kiskorú gyermeket nevel? Az egyik gyermek tartósan beteg, ez mennyire változtat az ellátások összegén?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk mindkét gyermeke árvaellátásra jogosult, mivel azédesapjuk rokkantsági nyugdíjasként halt meg [Tny-tv. 54. § (1) bekezdés]. Azárvaellátásra jogosultság az édesapa halála napjától kezdődően a 16. életévükbetöltése napjáig áll fenn. Oktatási intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] A szülés esetén járó, illetve igényelhető ellátásokkalkapcsolatos kérdések nagy számára tekintettel az alábbiakban átfogó, teljeskörű ismertetést adunk a témáról.Terhességi-gyermekágyi segélyKi jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre? A terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Főállású anyaság

Kérdés: Hol található a főállású anyaságra történő hivatkozás? Létezik-e ilyen fogalom, és milyen feltételei vannak? Kell-e a házastársnak (élettársnak) munkaviszonnyal rendelkeznie ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A "főállású anyaság" mint fogalom ilyen formában egyik jogszabályban sem létezik. A közhasználatban elterjedt kifejezés tulajdonképpen a családjogi támogatás szerinti gyermeknevelési támogatás igénybevételét jelenti.A Cst. szabályozása szerint gyermeknevelési támogatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.