Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazás időpontja – természetesen a jogosultsági feltételek függvényében – az igénylő döntésétől függ, amit a megállapító határozat véglegessé válásáig módosíthat. Jelen esetben tehát nincs akadálya annak, hogy az érintett a nyugellátását csak január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ettől eltérően magasabb összegű tételes adófizetést is választhat. Ez utóbbi választás alapján fizetendő adó havi 75 ezer forint. A főállású kisadózó nyugdíjba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül a napi munkavégzés idejétől, minden bejelentett munkavégzés beszámít a nyugdíjba. Abban az esetben azonban, ha a munkavégzés nem napi nyolc órában történik, vagy ha a bruttó kereset nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér bruttó összegét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Nyugdíj alapjául szolgáló kereset

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számították be a nyugdíj összegébe azt a keresetet, amelyet az igénylő az 1988-tól 1994-ig fennálló mellékfoglalkozásában kapott, ami a 8 órán belüli munkaviszony része volt?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál az 1997. január 1-jét megelőzően főfoglalkozással egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból származó keresetet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a főfoglalkozásban történő munkavégzés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy a nyugdíj megállapítása során a napi nyolcórás munkaidőnél alacsonyabb napi óraszámban foglalkoztatottak esetén hogyan kell a szolgálati időt számolni.A biztosítási időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási jogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
Részlet a válaszából: […] A '08-as bevallás (1408M-08-as lapjának) 542. sora kéri a munkavállaló arányos szolgálati idejének naptári napjai számát. Ennek kapcsán célszerű röviden az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokkal foglalkoznunk, elő­rebocsátva, hogy – noha az említett rovatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Igénybe veheti a kedvezményes nyugdíjat, és ha igen, mikortól az az 1958. január 9-én született nő, aki 1972-től 1975-ig szakmunkástanuló volt, felszabadulása után 1975 júliusától 2006-ig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, 1982-től 1985-ig GYES-en volt, 2006. május 31-én megszűnt a munkája, 2006. augusztus 15-től rokkantnyugdíjas, és 2006. október 3-tól részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A nők életkortól függetlenül jogosultságot szerezhetnek öregségi nyugdíjra, ha két feltételnek eleget tesznek,a) legalább negyven év jogosultsági idővel kell rendelkezniük, ésb) azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés:

Teljes szolgálati időt fog szerezni az az egyéni vállalkozó, aki 2013. január 1-jétől a kis­adózó vállalkozások tételes adóját választja, és kis­adózóként a hivatalos jövedelme csak 81 300 forint lesz?

Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a biztosítottnak a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), valamint g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve az Mt. értelmében teljes munkaidőben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az 1951-ben született személy abban az esetben jogosult, ha az öregségi nyugdíjkorhatárát (62. életév) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.
1
2