Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés azt erősíti, hogy nem kizárólag a munkavállalók kiválasztási folyamatára, hanem a próbaidő tartamában nyújtott teljesítmény monitorozására is indokolt kellő figyelmet fordítani.A próbaidő lejártát követően a munkavállaló indokolt védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] A levélben közöltek alapján az anyának 2015. október 1-jétől egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39/A §-ban foglaltak alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságokat, a folyósítások időtartamát és az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Azzal, hogy a keresőképtelensége idejére nem kíván erre járóellátást igénybe venni, társadalombiztosítási szabálytalanságot nem követ el,de arra sem kötelezhető a munkáltatója, hogy utólag hozzájáruljon akeresőképtelenség miatti távolléte jogcímének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdésből azonban feltételezhető, hogy olyan munkavállalókszabadságának kiadására irányul, akiknek a beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Ellátások GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontos megválaszolásához szükség lenne arra azadatra, melyet a levélíró sajnos nem közölt, hogy mi a szülés várhatóidőpontja, valamint arra, hogy a dolgozónak az a foglalkoztatása, melybenGYES-ben részesül, a heti 36 órát eléri-e, vagy nem. Ami biztos, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Betegszabadság terhesség, szülés esetén

Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A táppénz igénybevételére vonatkozó általános szabályok szerint a táppénz a keresőképtelenség tartamára jár. Nem mindegy azonban, hogy a biztosított milyen ok miatt lett keresőképtelen. Az Eb-tv. szerint táppénz a biztosított számára a betegszabadság lejártát követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.