7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
2. cikk / 7 Felmondási tilalom ikergyermekek esetén
Kérdés: Ikergyermekek esetében is csak a gyermekek hároméves koráig tart-e a felmondási tilalom abban az esetben, ha a GYES-t a gyermekek tankötelessé válásáig folyósítják és az ellátás ideje alatt nem történik munkavégzés? Visszahívhatja-e a munkáltató ebben az esetben a munkavállalót dolgozni, vagy csak a GYES lejártát követően? Ha a munkáltató felmond a munkavállalónak, a végkielégítés számításánál figyelembe kell-e venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát? A dolgozó 11 éve áll munkaviszonyban a cégnél, szült egy gyermeket, majd azt követően ikergyermekeket. Ezek az évek is beszámítandók a végkielégítés számításánál?
3. cikk / 7 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
4. cikk / 7 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
5. cikk / 7 Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
6. cikk / 7 Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?
7. cikk / 7 Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?