12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
2. cikk / 12 Rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Érdemes felülvizsgálatot kérnie a december végén elvégzett szívkoszorúér-műtétjére tekintettel annak a háziorvosnak, aki 25 éve dolgozik ezen a területen, 2002-ben szívinfarktust kapott, III. csoportos rokkantként rokkantsági nyugdíjat kapott, és jelenleg 99 300 forint összegű rokkantsági ellátásban részesül? Lehetséges-e az, hogy a felülvizsgálat megállapításai után csökken a jelenlegi ellátása?
3. cikk / 12 Korengedményes nyugdíj összegének újraszámítása
Kérdés: Van lehetősége az ellátás újraszámítását kezdeményezni annak a korengedményes nyugdíjban részesülő személynek, aki 2011-ben vált jogosulttá az ellátásra, és 2012-től jelenleg is dolgozik?
4. cikk / 12 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
5. cikk / 12 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
6. cikk / 12 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék és munkavállalói járulék önrevízióján kívül kell-e még valamit önrevíziózni abban az esetben, ha a munkáltatónak nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója nyugdíjasnak minősül, mert 2007 februárjában betöltötte a 62. életévét, és 2005. július 12-től, 44 év munkaviszony után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? Kell-e önrevíziót benyújtani a magánszemélynek az szja-bevallások helyesbítésére? A munkáltató tudomása szerint 2008. január 1. előtt nem volt törvényi korlátja a nyugdíj melletti munkavégzésnek.
7. cikk / 12 Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.
Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
8. cikk / 12 Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai
Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
9. cikk / 12 Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
10. cikk / 12 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
