279 cikk rendezése:
1. cikk / 279 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 279 Határ menti munkavállalók
Kérdés: Melyik országban kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve melyik országban lesz jogosult az ellátásokra az a Sopronban élő személy, aki Ausztriában dolgozik?
3. cikk / 279 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
4. cikk / 279 Keresőtevékenységek GYES mellett
Kérdés: Keletkezik bármilyen járulékfizetési kötelezettsége annak a heti 40 órás munkaviszonyban álló kismamának, aki jelenleg GYED-ben részesül, de gyermeke hamarosan betölti a második életévét, ezért GYES-t fog kapni, azonban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, és a cégének megbízási szerződés keretében fog dolgozni a biztosítási összeghatárt jelentősen meghaladó díjazás ellenében? Ezzel párhuzamosan a kismama egy betéti társaság kültagjaként személyesen is szeretne közreműködni díjazás nélkül. Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a kültagként történő közreműködést ebben az esetben?
5. cikk / 279 Kivás kft. ügyvezetője
Kérdés:
Helyesen jár el egy kiva hatálya alá tartozó kft., amely csak személyi jövedelemadót fizet megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője 60.000 forintos megbízási díja után, aki egy másik társaságban munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? Elláthatja ingyenesen a tevékenységet az ügyvezető ebben az esetben? Miként alakul a kisvállalati adó alapja?
6. cikk / 279 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
7. cikk / 279 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
8. cikk / 279 Fogyatékossági támogatásban részesülő egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés:
Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kezdő átalányadózó egyéni vállalkozó is abban az esetben, ha nem rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, de jelentős mozgáskorlátozottságára tekintettel (kerekesszékes) fogyatékossági támogatásban részesül? A vállalkozó főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
9. cikk / 279 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
10. cikk / 279 Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése
Kérdés: Módosítania kell a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-bevallást abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó július hónapban túllépte a bevételi értékhatárt, és ezért visszamenőleg az általános szabályok szerint kell adóznia?
