17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 17 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
3. cikk / 17 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
4. cikk / 17 Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei
Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
5. cikk / 17 Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya
Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
6. cikk / 17 Felügyelőbizottság tagjainak jogállása
Kérdés: Minősülhet az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységnek egy gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjainak tevékenysége, és ez alapján alkalmazható a 10 százalékos költséghányad, vagy az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag nem önálló tevékenységet végzőnek minősülhetnek ezek a megbízottak? Befolyásolja a járulékokat, ha a felügyelőbizottsági tag saját jogú nyugdíjasnak minősül?
7. cikk / 17 Szlovák állampolgárságú igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az a Budapesten működő, 100 százalékos szlovák tulajdonban lévő magyar zrt., amely a szlovák állampolgárságú igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak euróban megállapított és havonta fizetett tiszteletdíj után semmilyen közterhet nem fizet? A szlovák állampolgárok elmondásuk szerint rendelkeznek A1 igazolással, és nyilatkozni fognak, hogy Szlovákiában adóznak, így Magyarországon nem keletkezik adófizetési kötelezettségük. Ebben az esetben nem is kell adóazonosító jelet, illetve taj-t igényelni?
8. cikk / 17 Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
9. cikk / 17 Ukrán állampolgárságú munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e engedélyt kérni egy ukrán állampolgárságú, magyarországi lakóhellyel és állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállaló foglalkoztatásához?
10. cikk / 17 Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége
Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?