15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés:
Kötelező a csoportos létszámcsökkentés szabályait alkalmazni abban az esetben, ha egy vállalkozásnál a gazdasági nehézségek olyan helyzetet eredményeztek, hogy több mint tíz munkavállalót el kell bocsátania? Van esetleg más speciális szabály, amit alkalmazni kell ebben az esetben, vagy alkalmazhatók az általános szabályok?
2. cikk / 15 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2022. március 8-tól 2023. március 7-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalója 2022. június 10-től folyamatosan keresőképtelen, de az illetékes megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint csak 94 napra, azaz 2022. szeptember 11-ig jogosult táppénzre? Keletkezik a munkáltatónak járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettsége ebben az esetben?
3. cikk / 15 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
4. cikk / 15 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
5. cikk / 15 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
6. cikk / 15 Iskolaszövetkezet tagja
Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
7. cikk / 15 Folyamatosan hosszabbított határozott idejű munkaszerződés
Kérdés: Jogszerűen jár el az a foglalkoztató, aki 3 havi határozott idejű munkaszerződést köt a dolgozóival, amelyet annak lejártakor 3 hónapra újra megköt? Felmondás esetén így a dolgozók nem jogosultak végkielégítésre és felmondási időben sem részesülnek, még akkor sem, ha ezek a juttatások a folyamatos munkaviszony alapján megilletnék őket.
8. cikk / 15 Végkielégítés csoportos létszámleépítés esetén
Kérdés: Jogosultak lesznek végkielégítésre azok a munkavállalók, akik nem fogadják el a csoportos létszámleépítést tervező munkáltató által felajánlott 20 százalékos bércsökkentést, és ezért sor kerül az elbocsátásukra?
9. cikk / 15 Határozott idejű munkaszerződés
Kérdés: Elegendő-e módosítani a határozott idejű munkaszerződést, ha a szerződő felek újabb határozott időtartamra meg kívánják hosszabbítani, vagy az újabb határozott időtartamú munkaviszonyhoz új munkaszerződést kell kötni? Mikor alakul át a határozott időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú munkaviszonnyá, illetve milyen esetekben minősül az eredetileg határozott időtartamra szóló munkaviszony határozatlan időtartamú munkaviszonynak?
10. cikk / 15 Felmondás határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Jár-e felmondási idő és végkielégítés annak a munkavállalónak, akinek a 2007. február 1-jétől fennálló határozatlan idejű munkaszerződése 2011. április 1-jétől határozott idejűvé vált, amelyet a munkáltató havonta hosszabbít meg? Amennyiben a munkáltató tovább alkalmazza a munkavállalót, mikor válik újra automatikusan határozatlan idejűvé a munkaszerződése, azaz mikortól kell számolni az Mt.-ben előírt 5 éves időtartamot, az eredeti szerződés keltétől, vagy a határozott idejű szerződéskötéstől?