Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Helyesen járt el az egyszemélyes kft. ügyvezetője jogviszonyának meghatározásában a cég 2009 és 2011 között, ha a vezető tisztségviselő a feladatok ellátásáért nem vett fel jövedelmet, a bejelentése pedig személyesen közreműködő tagi jogviszonyként történt, tekintettel arra, hogy a cégben művezetőként tevékenykedett? A személyes közreműködési kötelezettség nem szerepelt a társasági szerződésben.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság ügyvezetője 2007. szeptember 1-jétől a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében e tevékenységét– a megbízásra vonatkozó szabályok szerint, vagy– munkaviszonybanláthatta el, azzal, hogy az egyszemélyes kft. tagja csak a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége

Kérdés:

Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a kft. olyan természetes személy tagja, aki az ügyvezetést nem munkaviszony keretében látja el. Ebből az előírásból következően a kft. ügyvezetője vagy munkaviszonyban áll, vagy pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Ügyvezető közterhei

Kérdés: Kell-e szociális hozzájárulási adót és egyéni járulékokat fizetni az ügyvezető után, ha tagja a társaságnak, illetve ha nincs tagi jogviszonya, abban az esetben, ha egy másik társaságban rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és ott megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […]  2012-től az ügyvezetői teendőket nem munkaviszonyban ellátótag társas vállalkozónak minősül. Ebből következően járulék- ésszociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét a társas vállalkozókravonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.Ez a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Ügyvezető adómentes juttatásai

Kérdés: Melyek azok az adómentes juttatások, amelyeket egy társaság a tagi jogviszonyban ügyvezetőként működő tagja részére is ugyanolyan feltételekkel nyújthat, mint a munkavállalója részére?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt az ügyvezető jogviszonyára vonatkozópontosítás: a gazdasági társaság vezető tisztségviselője 2006. július 1-jétőlválasztott tisztségviselőként láthatja el teendőit. (Kivétel ez alól a kft.-nekaz a munkaviszonyban álló ügyvezetője, aki az említett időpont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. hatálybalépésétől, 2006. július 1-jétől a kft.vezető tisztségviselője is – főszabályként – megbízási jogviszonyban láthatjael az ügyvezetői teendőket. Az átmeneti szabályok szerint annak azügyvezetőnek, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Kft.-ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. 30. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – amennyiben a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitmegfelelően irányadónak kell tekinteni. E rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Többségi tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kft.-ügyvezető díjazásával kapcsolatban mi a jogszabályi helye annak a megállapításnak, hogy az 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket? A Gt. 30. § (3) bekezdése szerint csak munkaviszony vagy megbízási jogviszony lehetséges, a tagi jogviszony lehetőségét nem sorolja fel.
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 30. § (3) bekezdése valóban nem említi a választott tisztségviselő tagi jogviszonyát, azonban az APEH – egyes szaktárcákkal egyeztetett – álláspontja szerint a Gt. hivatkozott rendelkezése nem alkalmazható a kft. többségi tulajdonos ügyvezetőjére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] A Fiók-tv. 29. § (2) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt a természetes személlyel fennálló, meghatározott jogviszony – egyebek mellett a tagi jogviszony – alapján terheli. E kötelezettség a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.