Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Beszámíthatja a korábban befizetett közterheket csökkentő tételként egy biztosított egyéni vállalkozó, aki az év első felében nem rendelkezett bevétellel, de a minimumközterheket megfizette, a 3. negyedévtől azonban nagyobb összegű bevételei folynak be, így lehetősége lesz nagy összegű kivétek elszámolására?
Részlet a válaszából: […] A biztosított és többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó esetében a minimális szociális-hozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségnek havi szinten és nem havi átlagos szinten kell eleget tenni.Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adó alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben

Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében 2022-től az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] A biztosított – többes jogviszonyban nem álló – evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 29/A. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint az e körbe tartozó vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének havonta a minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. Magasabb összegű járulékalap vállalására – tényleges jövedelem híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Módosul-e a járulékalapja annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki főfoglalkozásúként havi 150 ezer forint alapulvételével vállalta a járulékfizetést, de április 1-jétől rendelkezni fog egy főfoglalkozású munkaviszonnyal is?
Részlet a válaszából: […] Igen, jelentősen módosulnak a járulékfizetésikötelezettségek.A kérdésben "evás" egyéni vállalkozóról van szó, akifőszabály szerint a minimálbér (vagy garantált bérminimum, tehát havi 78 vagy94 ezer forint) alapulvételével köteles járulék (27 + 10 + 7,5) fizetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és milyen gyakorisággal kell az 58-as bevallást beadnia annak az evás egyéni vállalkozónak, aki társas vállalkozó is, és nyilatkozott, hogy a járulékokat a társas vállalkozásban fizeti meg? Mióta érvényes ez a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (6) bekezdése szerint, amennyiben az egyidejűlegegyéni és társas vállalkozó választása szerinti vállalkozásában (tehát jelenesetben a társas vállalkozásban) eleget tesz a minimumjárulék-fizetésikötelezettségének, akkor "egyéni vállalkozásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappalirendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó. A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Több jogviszonyban álló egyéni vállalkozó egészségbiztosítása

Kérdés: Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyban és heti 16 órát elérő megbízási jogviszonyban áll? Jogosult-e az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítás ellátásaira, amennyiben részére az említett két jogviszonya alapján a két kifizető összevontan 131 000 forint után vonja le és fizeti meg a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot havonta?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó járulékalapja a tényleges kivét – tehát nem köteles minimumjárulékfizetésére -, amennyiben– egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatásaeléri a heti 36 órát (melynek megállapításánál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
2