23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak fizetett 50 000 forint megbízási díj után?
2. cikk / 23 Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai
Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
3. cikk / 23 Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
4. cikk / 23 Csökkent munkaképességű beltag közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki heti 40 órában dolgozik saját cégében, nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és munkaképességét ötven százalékban elvesztette? Hogyan változik a helyzet, amennyiben munkaképesség csökkenése 67 százalékos? Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a járulékokat abban az esetben, ha nem vesz fel tagi jövedelmet? A levont 4 százalék és 8,5 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie, vagy csak a 18 és 11 százalékot? Hol található minderre törvényi hivatkozást?
5. cikk / 23 Nyugdíjas ügyvezető jogállása
Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
6. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
7. cikk / 23 Nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozóként
Kérdés: Végezhet-e tagi mellékszolgáltatást az a nyugdíjas kft.-tag, aki egyben egyéni vállalkozó is?
8. cikk / 23 Tagi mellékszolgáltatást végző nyugdíjas tag közterhei
Kérdés: Egy kft. nyugdíjas tagja tagi mellékszolgáltatásként tb- és munkaügyi feladatokat lát el havi 60000 forintért, mely után a cég megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot és a tételes eho-t. Az szja-bevallás melyik sorában kell levezetni a nyugdíjas tagi mellékszolgáltatást végző által a bevétellel szemben elszámolt költségeket? Kell-e a tagnak személyi jövedelemadót fizetnie a költségek levonása utáni rész után?
9. cikk / 23 Jugoszláv nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?
10. cikk / 23 Végelszámoló kültag jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.