12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
2. cikk / 12 Külföldön munkaviszonyban álló vállalkozó biztosítása
Kérdés: Milyen igazolást kell bekérnie a minimumjárulék-fizetés elkerüléséhez a külföldi munkahelyétől annak az eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki eddig a cég ügyvezetői feladatait látta el, de most kitelepül Angliába dolgozni? Az ügyvezetői feladatokat a nyugdíjas beltag veszi át, aki jövedelmet nem vesz fel. Elegendő-e, ha csak a tételes ehót fizeti meg utána a társaság?
3. cikk / 12 Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása
Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
4. cikk / 12 Külföldi alkalmazásban álló főállású egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Keletkezik-e Magyarországon egyéni vagy kifizetői minőségében járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki Olaszországban főállású munkahelyen dolgozik, ahonnan hivatalos igazolást is kap, és tevékenységét Magyarországon jelenleg alkalmazottal folytatja? Milyen bejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak?
5. cikk / 12 Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei
Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
6. cikk / 12 Külföldön dolgozó beltag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell Magyarországon fizetni az után a bt.-beltag után, aki hivatalos engedéllyel külföldön dolgozik?
7. cikk / 12 Litván, lett, észt és orosz állampolgárok jogviszonya
Kérdés: Egy magyar-német tulajdonban lévő kft. a balti államokban alkalmaz ott élő litván, lett, illetve észt állampolgárokat, esetenként Oroszországban orosz állampolgárságú munkavállalókat. Hogyan alakul az érintettek biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége?
8. cikk / 12 Németországba kirendelt munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
9. cikk / 12 Osztrák állampolgárságú munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettség terheli a vegyes tulajdonban lévő részvénytársaságot, illetve kell-e taj-kártyát kérni annak az osztrák illetőségű, részmunkaidős, kötetlen munkaviszonyban álló, vezető belső ellenőr beosztásban heti 20 órának megfelelő munkaidőt dolgozó munkavállalónak, aki havonta pár napot tartózkodik Magyarországon (évente 183 napnál kevesebbet), és nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?
10. cikk / 12 Német állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei
Kérdés: Egy német állampolgár 2003-ban kft.-t alapított Magyarországon. A személyes közreműködéséért kifizetett összeg után 2003-ban 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes eho-t fizetett. Ez helyes volt? 2004. május 1-jétől milyen járulékokat kell fizetnie?