Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...alapján szerzett biztosítási jogviszony megszűnése és a szülés közötti időszakban a kismama a kft.-ben válik biztosítottá, mégpedig társas vállalkozóként a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében. Az említett jogszabályi hely kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Ausztriában élő ügyvezető közterhei

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettsége annak a magyar magánszemélynek, aki egy magyar társaság 50 százalékos tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, és Ausztriában telepedett le a családjával, ahol eltartottként válik biztosítottá a férje által megfizetett járulékok alapján? Mindkét államban rendelkezik lakóhellyel, de Magyarországon évente maximum 60 napot tartózkodik, amely a cég ügyeinek lebonyolításához szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...társaság tag ügyvezetőjéről van szó, aki ennek megfelelően – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében – társas vállalkozónak minősül. Az említett jogszabályi hely alapján ugyanis amennyiben a kft., bt. vagy kkt. természetes személy tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell bejelenteni egy kétszemélyes kft. egyik tagját, aki eddig munka­viszony keretében látta el az ügyvezetői tevékenységet és az egyéb feladatokat, de korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá, és már nem akar közreműködni a cég tevékenységében? A másik 50 százalékos tulajdonos tag szintén ügyvezetőként dolgozik a cégben.
Részlet a válaszából: […] ...noha személyesen nem működik közre – az ügyvezetőségére tekintettel [a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontjából következően] társas vállalkozónak minősül. Mégpedig biztosított – hiszen nem nyugdíjas, és ezért nem tekinthető kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Kft. GYES-en lévő tagjának munkaviszonya

Kérdés: Dolgozhat 20 órás munkaviszonyban boltvezetőként egy kft. által üzemeltetett ABC-ben az az 50 százalékos tulajdonos tag, aki jelenleg GYES-en van, vagy meg kell fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozások tagjaira előírt járulékokat? A céget a GYES ideje alatt alakították a férjével, aki az ügyvezetői tevékenységet is ellátja. A tag a szülés előtt munkaviszonyban állt egy cégnél, ahonnan a GYED lejárta után kilépett.
Részlet a válaszából: […]  A gyermekgondozási segélyben részesülő személykeresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéveskora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagyidőkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik [Cst. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Korengedményes nyugdíjban részesült kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.
Részlet a válaszából: […] ...éveskereseti korlátot, amelynek nem része az esetleges osztalék.Tekintve, hogy olvasónk korhatár előtti ellátásban részesül,amennyiben társas vállalkozóként végez munkát, akkor nem tekinthető kiegészítőtevékenységet folytatónak, és így legalább az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
Részlet a válaszából: […] ...probléma megoldásának kulcsa, hogy a kft. említett tagjavajon társas vállalkozónak minősül-e, vagy sem?Az általa ellátott tevékenységek egyike az ügyvezetői. Ajelenleg hatályos társasági törvény értelmében az ügyvezető – főszabályként -munkaviszonyban áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.