13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
2. cikk / 13 Özvegyi nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az 57 éves munkavállaló, akinek özvegyi nyugdíja már 55 éves korában feléledt, de ez csak most jutott a munkáltató tudomására? A munkavállaló mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizette. Saját jogú nyugdíjnak minősül-e az özvegyi nyugdíj?
3. cikk / 13 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
4. cikk / 13 Változások 2009. július 1-jétől
Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
5. cikk / 13 Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
6. cikk / 13 Rehabilitációs járadék
Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
7. cikk / 13 Rehabilitációs járadék vagy rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 1951 nyarán született férfinak, aki jelenleg kb. 38 év szolgálati idővel rendelkezik, 2004-től 2007-ig regisztrált munkanélküli volt, 2007. május 1-jétől munkaviszonnyal rendelkezik, de súlyos betegsége miatt jelenleg táppénzben részesül? A táppénzre jogosultsága hamarosan megszűnik, betegsége és kezelései miatt munkáját nem tudja ellátni. Jogosult-e korengedményes nyugdíjra, amennyiben munkáltatójával meg tud egyezni? Hogyan tudja kiszámolni, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege? Amennyiben rokkantsági nyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat kap, felemelik-e az ellátás összegét, amikor betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt?
8. cikk / 13 Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
9. cikk / 13 Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei
Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
10. cikk / 13 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
