39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Munkavállaló által kezdeményezett felszámolási eljárás
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a munkabér kifizetésének elmaradása esetén annak érdekében, hogy hozzájusson a járandóságához?
2. cikk / 39 Munkavállaló korábbi jogviszonyai
Kérdés: Melyik dokumentumot kell hivatalosan elfogadnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozó által leadott tb-kiskönyvben szereplő adatok és a munkavállaló által utólag leadott "Kivonat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatairól" elnevezésű kivonat adatai között eltérés van az egyik korábbi munkáltatóra vonatkozóan? A korábbi munkáltató által kiállított egyéb igazolások már nincsenek meg, így az adatok ezekből nem ellenőrizhetőek. A munkavállaló azért kérte meg a kivonatot, mert úgy vélte, hogy a kiskönyvben szereplő adatok nem helyesek. Az adatokra a munkavállaló besorolásához van szükség.
3. cikk / 39 Munkáltatói jogkör
Kérdés: Köteles teljesíteni az utasítást a munkavállaló abban az esetben, ha nem attól kapja, aki a tájékoztatás szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója?
4. cikk / 39 Kórházi ápolás költségei
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a kórházi ápolás költségeit annak a magánszemélynek, aki 2018-ban érettségizett, nem vették fel az egyetemre, ezért rövid időre Angliában vállalt munkát, 2019 januárjában hazajött, de a felvételije idén sem sikerült, munkát vállalni nem tudott, és 2019. július 25-én kórházba került? A kórház tájékoztatása szerint biztosítás hiányában minden költséget meg kell téríteni.
5. cikk / 39 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
6. cikk / 39 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
7. cikk / 39 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
8. cikk / 39 Méltányosság örökölt tartozás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
9. cikk / 39 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
10. cikk / 39 Fürdőgyógyászati ellátás
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet jogosult gyógyfürdő-támogatásra egy 50 éves könyvelő, aki állandó derékfájással küzd, de orvosnál még nem volt, és nem szeretne gyógyszereket szedni?
