5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 CSED maximuma
Kérdés:
Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a munkavállalót megillető CSED maximuma 2023-ban havi 232.000 forint lehet, tekintettel arra, hogy az Eb-tv. R. 26. §-a alapján nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeget? Ez azt jelenti, hogy ha pl. a munkavállaló keresete havi 700.000 forint, akkor is maximum 232.000 forint összegű CSED-et fog kapni? Hol található a CSED-maximumra vonatkozó egyértelmű jogszabály?
2. cikk / 5 GYED összege
Kérdés: Kell évente korrigálni a GYED összegét a minimálbér emelkedése miatt, vagy az a határozatban foglalt időtartam alatt nem változik/változhat az alábbi esetben? Egy pedagógus-gyakornok besorolású dolgozó jelenleg a negyedik gyermekével van GYED-en. Az ellátás összege 2020 szeptemberében került megállapításra az akkori bére alapján, ami valamivel kevesebb volt a GYED számításához a törvényben meghatározott figyelembe vehető jövedelemnél. Az érintett ezért úgy gondolja, hogy az ellátás összegét minden évben korrigálni kell a béremelés összegével, a kifizetőhely álláspontja szerint azonban az ellátás teljes időtartama alatt az eredetileg megállapított összeget kell folyósítani.
3. cikk / 5 Főállású anya szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munka-vállaló, aki 2018. március 24-től fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2019. március 24-ig, mert 3 kiskorú gyermekére tekintettel főállású anyaként otthon kívánt maradni, azonban közben ismét várandós lett? Érdemes megszakítania a fizetés nélküli szabadságot, és táppénzt igényelni, vagy mindenképpen csak GYES-re lehet jogosult? A szülés várható időpontja 2019. április hónap.
4. cikk / 5 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
5. cikk / 5 Szülés GYES alatt
Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?