Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...(adóalapjának) számít.A költségek levonása után fennmaradó rész lesz tehát a vállalkozó jövedelme, amely után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. A költségek ezzel teljes egészében elszámoltnak minősülnek, a bevételeket ebben az esetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Négygyermekes anya nyugdíjazása

Kérdés: Adómentesen kerül figyelembevételre az átlagkereset számításánál egy hamarosan nyugdíjba vonuló négygyermekes édesanya jövedelme, vagy ebből is levonják az egyébként ténylegesen meg nem fizetett személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett a munkaviszonyból származó jövedelme, illetve a meghatározott önálló tevékenységből származó jövedelme után nem fizet személyi jövedelemadót.Ugyanakkor ez a kedvezmény (ahogy egyébként számos más személyijövedelemadó-kedvezmény) nem érinti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy a munkaviszony hány hónapon keresztül állt fenn. A családi kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint családi járulékkedvezményként az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Érvényesítheti a személyi kedvezményt a részére folyósított egészségkárosodási járadékból egy korábban hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki szolgálat ellátása során elszenvedett balesete következtében jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...vagy fogyatékossági támogatásban részesül.A személyi kedvezmény érvényesítése érdekében tisztáznunk kell az összevont adóalap személyi jövedelemadó szempontjából használatos fogalmát, majd ezt követően, hogy mi tartozik az összevont adóalapba, továbbá, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a munkabérét a személyi jövedelemadó mellett az általános szabályok szerint terheli a 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...– a járadékos keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hategymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számítottszemélyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...esetén abban az esetben kerülhet sor, ha a járadékban részesülőszemélynek három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóvalés járulékokkal csökkentett, azaz képzett nettó – keresetének, jövedelménekhavi átlaga meghaladja 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...százalék, és őt terheli a magánszemély által fizetendő ekholevonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is. Az ekho aszemélyi jövedelemadót és a Tbj-tv. szerinti járulékokat váltja ki, míg atételes egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Külföldi anyavállalat által működtetett önkéntes nyugdíjpénztár

Kérdés: Egy németországi anyavállalat önkéntes nyugdíjpénztárat működtet, és felajánlotta a magyarországi cégnek is, hogy munkáltatói hozzájárulással támogathatja dolgozói nyugdíjba menetelét. Milyen legális lehetőség van a külföldi nyugdíjpénztárhoz csatlakozni, illetve az adó- és járulékkedvezmények vonatkoznak-e erre az esetre is? Ha nem, és ennek ellenére a cég fizet a kinti pénztár szabályai szerint, minek minősül a kifizetés Magyarországon a cég szempontjából, illetve majdan a nyugdíjas dolgozóknál?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjpénztárhoz történő csatlakozást jogszabálynem tiltja. A munkáltatói hozzájárulásra, illetve tagdíjfizetésrevonatkozó (személyi jövedelemadó és járulék) kedvezmények azonban nemérvényesíthetők. Az Szja-tv. 3. § 48. alpontja ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Személyi kedvezmény súlyosan fogyatékos személy esetében

Kérdés: Továbbra is jogosult-e a személyi jövedelemadó 2800 forint összegű fogyatékos adókedvezményére az a munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? A dolgozó rokkantsága végleges.
Részlet a válaszából: […] A súlyosan fogyatékos magánszemély adókedvezményét az Szja-tv.40. § (1) bekezdése nem a rokkantnyugdíjhoz, hanem a fogyatékos állapothozköti. A 3. § 26. pontja alapján súlyosan fogyatékos személynek azt kelltekinteni, aki a súlyos egészségkárosodással összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
1
2