71 cikk rendezése:
1. cikk / 71 Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme
Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
2. cikk / 71 Munkabérelőleg
Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
3. cikk / 71 Munkavállaló kártérítési felelőssége
Kérdés:
Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?
4. cikk / 71 25 év alatti munkavállaló ekhós jövedelme
Kérdés: 15 százalék vagy 5,5 százalék ekhót kell levonnia a kifizetőnek a 25 év alatti munkavállalótól, aki a munkabére minimálbért meghaladó részére az ekho szerinti adózást választotta?
5. cikk / 71 Társas vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni novemberben, illetve decembertől az után a társas vállalkozó után, aki havi 450.000 forint tagi jövedelemben részesül, és november 11-től nyugdíjassá vált? Keletkezik egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Figyelembe vehető a tagi jövedelem az osztalékból származó maximum szociálishozzájárulásiadó-alapjának megállapításakor annak ellenére, hogy már nem kell utána szociális hozzájárulási adót fizetni?
6. cikk / 71 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
7. cikk / 71 Iskolaszövetkezet tagja
Kérdés: Milyen közterheket fognak levonni attól a diáktól, aki egy iskolaszövetkezet tagjaként rendszeresen munkát szeretne végezni? Hogyan kell igényelni az adóazonosító jelet a diák részére?
8. cikk / 71 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
9. cikk / 71 Négygyermekes anya nyugdíjazása
Kérdés: Adómentesen kerül figyelembevételre az átlagkereset számításánál egy hamarosan nyugdíjba vonuló négygyermekes édesanya jövedelme, vagy ebből is levonják az egyébként ténylegesen meg nem fizetett személyi jövedelemadót?
10. cikk / 71 Levonás a munkavállaló munkabéréből
Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?