Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási díjat a társas vállalkozás a biztosítónak fizeti, és a biztosítási díjból nem tudja levonni a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót, ezért azt kénytelen más jövedelméből megállapítani és levonni, vagy felhívni a magánszemély figyelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást alapesetben a kifizető köteles megfizetni, azonban kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megfizetnie az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...járulék,vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulék összegével, továbbá a személyi jövedelemadó összegével.A nettósítást követően az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napigelért keresetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Kockázati életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni 2011-ben a személyi jövedelemadót és az ehót a cafeteria-rendszerben már 3 éve szereplő "haláleseti kockázati életbiztosítás" díja után? A kifizető semmilyen megkötést nem tett ezzel a juttatással kapcsolatban, ezért több dolgozó is választotta ezt a cafeteriaelemek közül, tekintettel arra, hogy eddig adómentesen kaphatták.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapjánadómentes a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, abaleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szólóbetegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítésifelelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...megváltoznak az szja-sávok, az alábbiak szerint:– 0-1900 E Ft között 18 százalék,– az 1900 E Ft feletti részre 36 százaléka személyi jövedelemadó mértéke.2009. szeptember 1-jétől a családi pótlék egyéb bevételbőlszármazó jövedelemként hatással lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Adóköteles biztosítási díj társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterhek fizetésére kötelezett a cég, illetve a magánszemély a munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetett adóköteles biztosítási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetettadóköteles biztosítási díj személyi jövedelemadó szempontjából összevontadóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Ebből adódóan járulékalapot képez, ami után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...Ez pedigazonos a társadalombiztosításijárulék-alappal, azzal a különbséggel, hogy nemtartozik bele az adóköteles természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növeltösszege, a felszolgálási díj, a borravaló, a jubileumi jutalom, avégkielégítés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni kell,ha keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személy 3 egymástkövető hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és járulékokkalcsökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes kölcsönösegészségbiztosítási pénztárba fizetendő munkáltatói tagdíj-hozzájárulást.Ebből adódóan azemlített juttatás személyi jövedelemadó szempontjából tagi jövedelemnek minősül.Atársadalombiztosítási jogszabályok ennél megengedőbbek. A Tbj-tv. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási díj után a társaságnak 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot kell lerónia, míg a társas vállalkozót (aszemélyi jövedelemadón túl) 8,5 százalék nyugdíjjárulék terheli. Ez utóbbit -tekintve, hogy a társas vállalkozótól levonni nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
1
2