Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi - mivel külföldi kifizetőről van szó, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Osztrák állampolgár magyarországi kiküldetése

Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.
Részlet a válaszából: […] ...leányvállalatnak vele kapcsolatban semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanez vonatkozik a személyi jövedelemadóra is, hiszen Magyarországon nem részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...előny, hogy az adófizetés időpontjában nem munkaviszonyból, hanem árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik, a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett csak a hozzájárulás-fizetési kötelezettség felső határáig kell megfizetni a 14 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése, a 2011. évi CLVI. tv. 455. § (1) bekezdésének a) pontja]. A személyi jövedelemadó szempontjából mindettől teljesen eltérő szabályok vannak érvényben. E tekintetben az angol-magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó általános alapelve, hogy a belföldi magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. Ez az adózási alapelv azt jelenti, hogy egy magyar munkavállalónak nem kell elhagyni Magyarországot, vagy a juttatónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg, Olaszországban, amelyikben pedig azt meghaladja, Magyarországon kell a magyarországi munkavégzésért kapott jövedelme után személyi jövedelemadót fizetnie. Az Art. 17. §-ának (10)-(12) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy a kft.-nek az állami adóhatósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen a dolgozók magyarországileányvállalatnál fennálló munkaviszonyára tekintettel történik. Erészvényjuttatást tehát a személyi jövedelemadó szempontjából az összevontadóalapba tartozó, munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...a tételesegészségügyi hozzájárulást ugyancsak meg kell fizetni utána. A magyarországilakóhelyre és munkavégzésre tekintettel a személyi jövedelemadó és a különadólevonása helyes volt. Egyébként a kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Külföldi anyavállalat által működtetett önkéntes nyugdíjpénztár

Kérdés: Egy németországi anyavállalat önkéntes nyugdíjpénztárat működtet, és felajánlotta a magyarországi cégnek is, hogy munkáltatói hozzájárulással támogathatja dolgozói nyugdíjba menetelét. Milyen legális lehetőség van a külföldi nyugdíjpénztárhoz csatlakozni, illetve az adó- és járulékkedvezmények vonatkoznak-e erre az esetre is? Ha nem, és ennek ellenére a cég fizet a kinti pénztár szabályai szerint, minek minősül a kifizetés Magyarországon a cég szempontjából, illetve majdan a nyugdíjas dolgozóknál?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjpénztárhoz történő csatlakozást jogszabálynem tiltja. A munkáltatói hozzájárulásra, illetve tagdíjfizetésrevonatkozó (személyi jövedelemadó és járulék) kedvezmények azonban nemérvényesíthetők. Az Szja-tv. 3. § 48. alpontja ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...Az anyavállalat a program működésének költségeit és azingyenesen juttatott részvények értékét nem terheli át a leányvállalatra.Személyi jövedelemadó-kötelezettség az ingyenesen juttatottértékpapírok utánAz Szja-tv. 77/A. §-a (1) bekezdésének 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
2