17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
2. cikk / 17 Egészségpénztári adomány
Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?
3. cikk / 17 Alapítványi iskola tandíja
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor több dolgozója esetében – a Köznev-tv. 89. §-ának (5) bekezdésére hivatkozással – adómentes juttatásként számolja el az alapítványi iskolába járó gyermekeik havi tandíját, amelynek fizetését átvállalták a munkavállalóktól?
4. cikk / 17 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
5. cikk / 17 Jövedelmet pótló kártérítés közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
6. cikk / 17 Hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díjazás
Kérdés: Adómentes bevételnek minősül a gyakorlati képzés idejére megkötött hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett hallgatói munkadíj? Biztosítottá válik a hallgató e szerződés alapján?
7. cikk / 17 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
8. cikk / 17 Keresőképtelen munkavállalók természetbeni juttatásai
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni abban az esetben, ha a cég belső szabályzata szerint a keresőképtelen állományban lévő dolgozók is megkapják a melegétel-utalványt?
9. cikk / 17 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
10. cikk / 17 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?