Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi - mivel külföldi kifizetőről van szó, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] ...kamatot elérő kamat fizetésére. A kamatkedvezményből származó jövedelem 18 százalékkal növelt értéke után a kifizetőt 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, melyet adóévenként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] ...nem Magyarországon adóztatható (Szja-tv. 3. § 3. pont).Az adókötelezettség helyének meghatározásakor nem támaszkodhatunk csak a személyi jövedelemadó szabályaira, hanem – ha van – meg kell vizsgálni a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt is. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Török állampolgárok személyi jövedelemadója

Kérdés:

Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.

Részlet a válaszából: […] A Magyarországon munkát kiküldetésben végző magánszemélyek adókötelezettségét az 1996. évi CI. tv. 15. cikke szerint kell meghatározni. Főszabály szerint a Magyarországon végzett munka Magyarországon adóköteles. Ettől eltérően nem Magyarországon, hanem Törökországban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ekhós munkavállaló juttatásai

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó munkavállalók esetében a jutalom, a bérlet-hozzájárulás, illetve az egyéb cafeteriaelemek után? Az szja szerinti adózás alá eső dolgozók esetében ezek a tételek a bérhez hasonlóan adóznak, kérdés viszont, hogy az ekhósok esetében ezen juttatások után szintén az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket, vagy ebben az esetben is alkalmazható az ekho?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély választásán alapul, melynek következtében az egyébként személyijövedelemadó-köteles jövedelmek adózása kikerül a személyi jövedelemadó hatálya alól, és az adókötelezettséget az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók

Kérdés: Milyen kóddal kell biztosítottként bejelentenie egy egyéni vállalkozónak a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulókat? Elegendő a minimálbér 60 százalékának megfelelő összegű bérezés, illetve keletkezik adókötelezettség az ennél magasabb összegű kifizetés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.Tehát ha a munkabér meghaladja a 168 000 forintot, akkor a többletet – a járulékon túl – személyi jövedelemadó is terheli.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Termőföld értékesítése

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni, és ha igen, akkor milyen összegben, ha egy magánszemély értékesíteni kíván egy összesen 20 hektár nagyságú szántót és legelőt, amit 2018-ban az édesapjától kapott ajándékba?
Részlet a válaszából: […] ...2022-ben történő értékesítés esetén a kiszámított összegnek, azaz a bevétel 25 százalékának a 30 százaléka lesz adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Ingatlan-bérbeadás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a magánszemély 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett. A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A vázolt helyzetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogállásának meghatározása nem egyszerű, illetve az adminisztráció is meglehetősen bonyolult. Jelen esetben kiküldetésről nem beszélhetünk, hiszen Magyarországon bejegyzett és itt működő cég munkavállalójáról van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] ...adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást), valamint a munkavállalótól levonja a magánszemélyt terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ennek eredményeképpen – kedvezményekkel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.
1
2
3
12