Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak a béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott – annak 1,19-szeres – összege után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A törvényi mértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet is, továbbá azSzja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv.69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...nem a dolgozó,hanem a munkáltató viseli, ezért azt a dolgozó lényegében adómentesnekérzékeli. A munkáltató megfizeti az 54 százalék személyi jövedelemadót, aszemélyi jövedelemadóval növelt alapra 29 százalék társadalombiztosításijárulékot és 3 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég 1 fő alkalmazott részére munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet havonta 50-60 ezer forint összegben? Köthető-e adott munkakörhöz, életkorhoz stb. a juttatás feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély munkaviszonyból származóbérjövedelme lesz az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése alapján. Ezt ahozzájárulásrészt nemcsak személyi jövedelemadó, hanem az általános szabályokszerint társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...lebontva 12 484 forint albérleti hozzájárulást jelent, ami után a magánszemélynek adóznia kell. Fizet még például 40 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.