CSED megállapítása több jogviszony esetén

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadságot, annak kiadását az Mt. szabályozza. A CSED-re való jogosultság első napja a szülés várható időpontját megelőző négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Az Mt. szabályai szerint az anyát szülési szabadság illeti meg, mely 24 hét (168 nap), és a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve van. A szülési szabadság idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Táppénz kifizetésének időpontja

Kérdés: Ki kell fizetnie a kifizetőhelynek az április hónapra járó táppénzt az április havi munka-bérrel együtt abban az esetben, ha a munkavállaló 2019. április 20-tól május 2-ig volt kere-sőképtelen állományban, és a papírjait május 3-án leadta?
Részlet a válaszából: […] ...számítandó.Lehetséges az is, hogy a dolgozó a közölt keresőképtelenség teljes vagy részidőtartamára nem táppénzre, hanem betegszabadságra jogosult. Amennyiben betegszabadságra jogosult, az arra az időtartamra járó távolléti díj kifizetése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Iratmegőrzési határidők

Kérdés: Mennyi ideig kell megőrizni a biztosítottak nevére kiállított "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" és "orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" dokumentumokat, amelyek a betegszabadság alapbizonylatai? Meddig köteles őrizni a kitöltött és aláírt foglalkoztatói igazolások másodpéldányait a nem kifizetőhelyként működő munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadság időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, ami munkabérnek minősül. Az alapját képező bizonylatok (pl. a keresőképtelen állományba vételről, folyamatos keresőképtelenségről szóló orvosi igazolások) képezik a számfejtés alapját, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a munkaidőkeretet követő pihenőnapokra az a munkavállaló, aki a 2014. július 1-jétől 2014. december 31-ig tartó hathavi munkaidőkeretére előírt munkaidőt december 18-án teljesítette, ezért december 19-től már nincs beosztva, mert a munkaidőkeret alatt összegyűlt pihenőnapjait kapja meg, és 2014. de­cember 1-jétől december 17-ig betegszabadságon volt? A munkavállaló betegsége előreláthatólag hosszú ideig fog tartani, és a 2015. január 1-jétől 2015. június 30-ig tartó munkaidőkeret kezdetétől ismét lenne munkavégzési kötelezettsége.
Részlet a válaszából: […] A dolgozó táppénzre való jogosultsága nem vitatható. Azt, hogy mikortól jár részére táppénz, egyértelműen az Eb-tv. 47. §-ának (2) bekezdésében foglaltak magyarázzák.Ugyanis nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Foglalkoztatói igazolás kitöltése

Kérdés: A betegszabadság utolsó napját kell-e beírni táppénz esetén a foglalkoztatói igazolás 3. pontjának 10. sorában "A keresőképtelenséget, szülési szabadságot megelőzően az utolsó bérrel ellátott nap" rovatba?
Hogyan kell kitölteni ezt a rovatot annak a kismamának az esetében, aki 2011. augusztus 15-től szeptember 2-ig keresőképtelen volt "8"-as kóddal, amely időszakra betegszabadságot kapott, 2011. szeptember 3-án keresőképes lett, majd 2011. szeptember 5-én ismét keresőképtelen állományba került veszélyeztetett terhesként "9"-es kóddal? Ehhez a kódhoz kell-e egyéb igazolást is csatolni az orvosi igazoláson kívül?
Részlet a válaszából: […] ...az utolsó munkában töltött napot kell beírni,hiszen a betegszabadság időtartama a keresőképtelenséghez kapcsolódik.Kapcsolódhat úgy is, hogy a keresőképtelenség első 5 munkanapjárabetegszabadság illeti meg a dolgozót, s csak a következő naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...orvosi igazolással együtt. Felhívjuk a figyelmet arra a fontos szabályra, hogy abiztosítottnak a másik munkáltatójától is jár a betegszabadság. Tehát táppénzreabban a jogviszonyában is a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult.Mindez a Foglalkoztatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Keresőképtelenség igazolásának megtagadása

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a betegszabadság aközalkalmazottat a betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenkéntmegillető szabadság. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdésből azonban feltételezhető, hogy olyan munkavállalókszabadságának kiadására irányul, akiknek a beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...– 23/1991. Korm. rendelet,– egyes művészetitevékenységet folytatók öregségi nyugdíja – 5/1992. Korm. rendelet,– személyesszabadság korlátozása címén szolgálati idő számítása és nyugdíjemelés -93/1990. Korm. rendelet, 74/1991. Korm. rendelet, 174/1992. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
1
2