Egyetemi hallgató hallgatói jogviszonya

Kérdés: Egyetemi hallgató esetében kell-e a hallgatói jogviszony nyári megszakadása esetén járulékot fizetni július-augusztus hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...Fk-tv. 39. § (4) bekezdése alapján ahallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgató jogviszonyaugyanakkor a képzés nyári szünetelése alatt nem szűnik meg, még csak nem isszünetel. Az egyetemi hallgatót ezért felsőfokú oktatási intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felsőoktatási intézménynappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár (atanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosult) és eltartott közelihozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Adatvédelem

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?
Részlet a válaszából: […] ...adatok és a taj-számmegjelölésével az általa foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának kezdetéről,megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A feladatot a"Bejelentés a biztosítottakról" elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni.A bejelentés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...nincs, és az Eho-tv. 7. § (1) b) pontja értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell lerónia.A biztosítás szünetelésének tényét viszont a Tbj-tv. 44. § (5) bekezdésében előírt – az egészségbiztosítási pénztárhoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.