39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 GYOD-ban részesülő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Kifizethető a korábbi szabadságra vonatkozó teljes munkaidő alapján számított távolléti díj egy közalkalmazott munkavállaló részére abban az esetben, ha a 2020. május 5-én született gyermekére tekintettel 2022. november 30-tól 2023. november 24-ig – a felülvizsgálatig – gyermekek otthongondozási díjában részesül, és fizetés nélküli szabadságon van, amelyet most szeretne megszakítani, mert kivenné a felhalmozódott szabadságait? A munkavállaló a szabadság letelte után újra fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a GYOD-ra való jogosultság lejártáig. Felmerülhet valamilyen probléma az adóbevallás során, tekintettel arra, hogy a GYOD mellett csak 4 órában dolgozhat?
2. cikk / 39 Sajátos nevelési igényű gyermek
Kérdés: Valóban eltérő összegű családi pótlékot folyósítanak az után a gyermek után, aki a nevelési tanácsadó szerint SNI-s? Mit jelent ez pontosan?
3. cikk / 39 Családi pótlék folyósításának szüneteltetése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a szülőnek abban az esetben, ha a 15 éves középiskolás gyermeke sok órát mulasztott az iskolában, ezért jelenleg nem folyósítják részükre a családi pótlékot?
4. cikk / 39 Tartósan beteg gyermeket nevelő szülő özvegyi nyugdíja
Kérdés: Valóban kaphatja újra az özvegyi nyugdíjat az az édesanya, aki korábban a tartósan beteg gyermekére tekintettel kapta az ellátást, de azt a gyermek állapotának felülvizsgálata után megszüntették azzal az indokkal, hogy a gyermek már nem minősül megváltozott munkaképességűnek? A gyermek továbbra is tanul, ezért ő jelenleg is kapja az árvaellátást.
5. cikk / 39 Sajátos nevelési igényű tanuló
Kérdés: Valóban jogosult lesz magasabb összegű családi pótlékra a szülő abban az esetben, ha a nevelési tanácsadó javaslata szerint a gyermeke különleges oktatást igényel? Hogyan kell igényelni az ellátást ebben az esetben?
6. cikk / 39 Családi pótlék folyósításának felfüggesztése
Kérdés: Mit tehet a szülő abban az esetben, ha a gimnazista lányára tekintettel kapott családi pótlék folyósítása felfüggesztésre került, mert a gyermek nem járt iskolába?
7. cikk / 39 Emelt összegű családi pótlék
Kérdés: Meg fogják szüntetni az emelt összegű családi pótlékot abban az esetben, ha esedékes lenne a gyermek felülvizsgálata, de a veszélyhelyzet miatt a szakorvosi rendelőkben szünetelnek az ilyen jellegű vizsgálatok?
8. cikk / 39 Igazolás családi pótlékról
Kérdés: Valóban hivatalból értesül az iskola a családi pótlékról azoknak a tanulóknak az esetében, akik ingyenes tankönyvellátásra, illetve étkezésre jogosultak? Az iskola minden félévben bekéri az igazolást attól az édesanyától, akinek 3 jogosult gyermeke van, a kormányhivatalnál viszont azt a felvilágosítást adták, hogy az iskola megkapja az értesítést.
9. cikk / 39 Rehabilitációs és rokkantsági ellátás összege
Kérdés: Emelkedett a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás összege 2019-ben?
10. cikk / 39 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
