Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról a Kata-tv. ad eligazítást. Ennek alapján a betéti társaság is lehet kisadózó vállalkozás.A társaság főállású kisadózó tagja – többek között – az, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Külföldi jogviszony figyelembevétele szülés esetén

Kérdés: Hogyan lesz jogosult Magyarországon a szülést követően ellátásokra egy magyar állampolgár, aki 2019-ben 4 hónapig Spanyolországban volt biztosított? Mit kell tennie, hogy a szülést követően minden ellátást megkapjon abban az esetben, ha itthon volt munkaviszonya, mielőtt kiment Spanyolországba, de jelenleg nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből nem derült ki, hogy az igénylő mikortól meddig dolgozott Spanyolországban, illetve hogy a babát mikorra várja.A szüléssel kapcsolatos pénzbeli ellátások a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj. Mindkét ellátásra alapvető jogosultsági feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz a szülést követően ellátásokra, és ha igen, milyen összegben egy kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki 2018 októberében kezdte meg a működését, és 2019. június 27-én megszületett az első gyermeke? A vállalkozó nyilatkozata alapján havi 75 ezer forint összegű tételes adót fizet.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 10. §-a, illetve a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Biztosítottként pedig nemcsak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira, hanem a pénzbeli ellátásokra is jogosult. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.