16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Ingatlan-bérbeadás ehója
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
2. cikk / 16 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
3. cikk / 16 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos ehót vonni a bérleti díjból annak a magánszemélynek az esetében, aki saját ingatlanát adja bérbe egy betéti társaságnak, amelynek ő a kültagja? A magánszemély összes bérbeadásból származó éves bevétele nem haladja meg az egymillió forintot.
4. cikk / 16 Bérbeadásból származó jövedelem adóelőlege
Kérdés: Lakásbérbeadásból a magánszemélynek a bevétel 90 százalékának hány százalékát kell adóelőlegként befizetni, ha a várható bérjövedelemmel együtt az nem lesz több, mint 5 millió forint?
5. cikk / 16 Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e ehót fizetnie a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után? Amennyiben igen, mennyi a közteher mértéke? A magánszemély a jövedelem után összevonás alá eső jövedelemként fizet szja-t 2010-ben.
6. cikk / 16 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
7. cikk / 16 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
8. cikk / 16 Külföldön dolgozó munkavállaló ehója
Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
9. cikk / 16 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
10. cikk / 16 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?