Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint amagánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származójövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származójövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Amerikai állampolgárnak kifizetett találmányi díj közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót levonni egy amerikai állampolgárnak öröklés útján kifizetett találmányi díjból, vagy megkaphatja a bruttó összeget? Kell-e 11 százalékos ehót fizetni a kifizetőnek? Szükség van-e valamilyen igazolásra az APEH-től vagy az illetőtől?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó hatálya a magánszemélyre, annakjövedelmére és a jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.A magánszemély illetőségének megállapításánál figyelembekell venni, hogy a magánszemély nem számít belföldi illetőségűnek abban azországban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Tőzsdei árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e ehót fizetni a tőzsdei árfolyamnyereség után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdés d) pontja szerint azárfolyamnyereséget szerző magánszemélyt tizennégy százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Ahozzájárulás-fizetési kötelezettség az Szja-tv. 67. §-a szerintiárfolyamnyereség után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...a 14 százalékos eho-t ebben az esetben is meg kellfizetni.Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése értelmében a magánszemélyingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelme -függetlenül attól, hogy milyen formában adózik utána – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelemtípusok(vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap, árfolyamnyereségből származó jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásavagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részéreadja bérbe.A fentiek értelmében tehát 14 százalékos eho-t kell a lakásbérbeadójának fizetni. A magánszemélynek legkésőbb a kifizetés időpontjáig kellnyilatkoznia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Evás osztalék utáni 4 százalékos eho

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 68. §-a részletesen tárgyalja a vállalkozásbólkivont jövedelem fogalmát. "(1) A társas vállalkozás (kivéve azMRP-szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag(részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése alapján a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettségalá tartozó a) vállalkozásból kivont jövedelem, b) értékpapír-kölcsönzésbőlszármazó jövedelem, c) 25, illetőleg 35 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást amagánszemély által kizárólag a következő jogcímen megszerzett jövedelmek utánkell megfizetni: – a vállalkozásból kivont jövedelem, – az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, – a 25, illetőleg 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] A két elvonás között az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2