5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Határozott idejű munkaszerződés munkavállaló általi felmondása
Kérdés: Hogyan mondhatja fel a munkavállaló a határozott idejű munkaszerződést abban az esetben, ha a munkaviszony tartama alatt a munkáltató felróhatóan járt el?
2. cikk / 5 Felmondási tilalom GYES ideje alatt
Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
3. cikk / 5 Vezető tisztségviselő munkaviszonya
Kérdés: A munkajogi vagy a társasági jogi rendelkezéseket kell-e irányadónak tekinteni abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő tisztségét munkaviszony keretében látja el?
4. cikk / 5 EMMA-bejelentés teljesítése
Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
5. cikk / 5 Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
