16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 16 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
3. cikk / 16 Középiskolai tanuló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülés után az a kismama, aki 2016 szeptemberétől középiskolai tanuló, de a 2019-es tanévet már nem kezdte meg, mert várandós, és a szülés várható időpontja 2020. január hónap vége? Az igénylő 2019. október 1-jétől egy betéti társaságban dolgozik munkaviszonyban, adminisztrátor munkakörben. Amennyiben jogosult ellátásokra, akkor milyen összegre számíthat?
4. cikk / 16 Külföldi jogviszony figyelembevétele szülés esetén
Kérdés: Hogyan lesz jogosult Magyarországon a szülést követően ellátásokra egy magyar állampolgár, aki 2019-ben 4 hónapig Spanyolországban volt biztosított? Mit kell tennie, hogy a szülést követően minden ellátást megkapjon abban az esetben, ha itthon volt munkaviszonya, mielőtt kiment Spanyolországba, de jelenleg nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal?
5. cikk / 16 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülést követően ellátásokra, és ha igen, milyen összegben egy kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki 2018 októberében kezdte meg a működését, és 2019. június 27-én megszületett az első gyermeke? A vállalkozó nyilatkozata alapján havi 75 ezer forint összegű tételes adót fizet.
6. cikk / 16 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
7. cikk / 16 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
8. cikk / 16 Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező kismama ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülést követően az a kismama, aki több mint két évet töltött egy EU-s tagállamban egy ismerősénél nyelvtanulás céljából, a magyarországi munkaviszonyát a kiutazás előtt megszüntette, azóta sem itthon, sem külföldön nem dolgozik, de a külföldi tartózkodásának ideje alatt itthon fizették utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jelenleg 2 hónapos várandós?
9. cikk / 16 Ellátások második gyermek születésekor külföldi munkaviszony esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult második gyermeke után az az édesanya, akinek a férje Németországban kapott munkalehetőséget, ezért 2010 májusában az egész család odaköltözött, az anya 2011. december 14-ig GYED-ben részesült az itthoni munkáltatójától, ami 2011. december 31-ével jogutód nélkül megszűnt, 2013. január 7-től 2014. január 31-ig a férj német munkáltatójánál dolgozott, 2014 márciusában visszaköltöztek Magyarországra, de elhelyezkedni már nem tud, mivel második gyermekét 2014. júniusra várja?
10. cikk / 16 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
