13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Adóalap-csökkentő kedvezmények
Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?
2. cikk / 13 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
3. cikk / 13 Személyi kedvezmény
Kérdés: Véglegesnek tekinthető a munkavállaló személyi kedvezményre való jogosultsága abban az esetben, ha eltávolították mindkét petefészkét rosszindulatú daganat miatt, egyéb kezelésekben is részesült, és a felépülés után a leletei már negatívak? Jogosult továbbra is a kedvezményre a negatív lelet kiadása után, tekintettel a petefészek eltávolítására, vagy a negatív lelet egyben a kedvezmény megszűnését is jelenti?
4. cikk / 13 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
5. cikk / 13 Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye
Kérdés:
Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.
6. cikk / 13 Magasabb összegű családi pótlék
Kérdés: Megkaphatja a magasabb összegű családi pótlékot a szülő abban az esetben, ha a jogosultságát 2015. február 21-én igazolta a szakorvos azzal, hogy a következő felülvizsgálat időpontja 2016. február 21-én esedékes, amely meg is történt, és a gyermeket gyógyultnak minősítették, az igazoláson (formanyomtatványon) a kiállítás dátumaként azonban 2016. március 26-a szerepel?
7. cikk / 13 Fogyatékos gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Meddig jár a családi pótlék a fogyatékos gyermek után?
8. cikk / 13 Családtámogatási ellátások beteg gyermekek után
Kérdés: Valóban megszűnt-e a magasabb összegű családi pótlék a beteg gyermekek után? Van-e valamilyen új lehetősége az ilyen gyermekeket nevelő családoknak?
9. cikk / 13 Beteg gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Valóban kiemelt családi pótlékra jogosult-e az a szülő, akinek a gyermeke nagyon beteg? Mit kell tennie annak érdekében, hogy megkapja a nagyobb összegű ellátást?
10. cikk / 13 Súlyosan fogyatékos munkavállaló adókedvezménye
Kérdés: Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek? Munkavállalása esetén igénybe veheti-e az adókedvezményt egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékos, aki 30 százalékos baleseti járadékot is kap?