14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Személyi kedvezmény
Kérdés: Véglegesnek tekinthető a munkavállaló személyi kedvezményre való jogosultsága abban az esetben, ha eltávolították mindkét petefészkét rosszindulatú daganat miatt, egyéb kezelésekben is részesült, és a felépülés után a leletei már negatívak? Jogosult továbbra is a kedvezményre a negatív lelet kiadása után, tekintettel a petefészek eltávolítására, vagy a negatív lelet egyben a kedvezmény megszűnését is jelenti?
2. cikk / 14 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
3. cikk / 14 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
4. cikk / 14 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
5. cikk / 14 Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye
Kérdés:
Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.
6. cikk / 14 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
7. cikk / 14 Magasabb összegű családi pótlék
Kérdés: Megkaphatja a magasabb összegű családi pótlékot a szülő abban az esetben, ha a jogosultságát 2015. február 21-én igazolta a szakorvos azzal, hogy a következő felülvizsgálat időpontja 2016. február 21-én esedékes, amely meg is történt, és a gyermeket gyógyultnak minősítették, az igazoláson (formanyomtatványon) a kiállítás dátumaként azonban 2016. március 26-a szerepel?
8. cikk / 14 Sajátos nevelési igényű tanuló után járó családi pótlék
Kérdés: Emelt összegű családi pótlékra lesz jogosult a gyermek után a szülő abban az esetben, ha a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleményt állított ki arról, hogy sajátos nevelési igényű tanuló?
9. cikk / 14 Fogyatékossági támogatásban részesülő személy állapotromlása
Kérdés: Jogosult valamilyen magasabb összegű ellátásra az a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, akinek romlott az állapota?
10. cikk / 14 Tartósan beteg gyermek orvosi igazolása
Kérdés: Milyen igazolás fogadható el a munkáltató részéről a tartósan beteg gyermek állapotáról, akivel jelenleg évente megy felülvizsgálatra a dolgozó, ezért évente hosszabbítják a fizetés nélküli szabadságát? Kaphat-e információt a munkáltató a felülvizsgálatot végző orvostól az igazolás valódiságáról? A gyermek hány éves koráig köteles a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot engedélyezni?