1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályos nyugdíjszabályok szerint az első háromesetben a nyugdíjak megállapítása azonos módon történik, feltéve hogy mindháromesetben ugyanolyan ellátás kerül megállapításra. Gondolunk itt arra, ha például2012-ben a három szóban forgó nő közül csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartása

Kérdés: Milyen következményei vannak annak, ha valaki a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja?
Részlet a válaszából: […] Az a magánszemély, aki a magán-nyugdíjpénztári tagságijogviszonyának fenntartása mellett döntött, 2011. november 30-a után már csak amagánnyugdíjrendszerben szerezhet további jogosultságot, atársadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nem. Ez azt jelenti, hogy 2011.november 30-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Egyedülálló nyugdíjjárulékai

Kérdés: Mi történik az évtizedek alatt levont nyugdíjjárulékkal egy jelenleg 52 éves egyedülálló férfinak az esetében, ha nem alapít családot, és a nyugdíjazása előtt meghal? Köthet-e valamelyik rokonával, vagy bárki mással olyan szerződést, amelyben kedvezményezettként jelöli meg őket? Kaphatnak-e hozzátartozói nyugdíjat a közeli hozzátartozók (pl. testvérek) ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerfelosztó-kirovó jellegű, ebből a jellegéből adódóan minden generáció az előttelévő generáció nyugdíját fizeti. Nyugdíjrendszerünk nem ismeri az öröklés, az engedményezésvagy az átruházás intézményét, ezért a befizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Eva hatálya alá tartozó kft. tagjának nyugdíjalapja

Kérdés: Az új nyugdíjszámítási szabályok alapján milyen jövedelmet fognak figyelembe venni nyugdíjalapként egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. tagjánál, aki ügyvezetői teendőit megbízásban látja el, jövedelmet semmilyen formában nem vesz ki, máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ezért a cég havonta a minimálbér kétszerese után megfizeti az előírt közterheket?
Részlet a válaszából: […] A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapítottnyugellátások esetében az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetmeghatározása az előző évtől induló nyugdíjak összegének kiszámításától eltérőmódon történik. Az új számítás lényege röviden a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kell lenni az éves felső határra. Jelen esetben a végkielégítés kifizetésére 2005-ben kerültsor, tehát összege a 2005. évi nyugdíjjárulék-alapot növeli. A 2005. évi évesfelső határ 365 nap x 16 440 forint = 6 000 600 forint volt. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítése

Kérdés: 2004-ben hány százalékkal egészítheti ki a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékét a pénztártag?
Részlet a válaszából: […] ...betartani az SzMSz előírásait.Az Mny-tv. 26. §-a értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapja a Tbj-tv.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelem, mértéke pedig 8 százalék.A tagdíj megfizetéséről, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék tagdíjat fizet. 2003. évben a járulékfizetési felső határ napi 10 700 Ft, évi 3 905 500 Ft.A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóra.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.