11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Felhasználási szerződés
Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
2. cikk / 11 Felhasználási szerződés
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazás utáni járulék, illetve szociális hozzájárulási adó összegét abban az esetben, ha a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas személy után ebben az esetben? Milyen kódot kell alkalmazni, ha fennáll a biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 'T1041-es nyomtatvány és a '08-as nyomtatvány között e tekintetben eltérés mutatkozik?
3. cikk / 11 Felhasználói szerződés
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget nyugdíjas személyek esetében annál a cégnél, amely felhasználói szerződés alapján alkalmaz munkatársakat? A szerződésben meghatározott díjazás 30 százaléka kerül a személyes munkavégzésért kifizetésre, a 70 százalék jogdíj, amelyet a biztosítási kötelezettség elbírálása során természetesen figyelmen kívül hagynak.
4. cikk / 11 Szerzői díj közterhei
Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
5. cikk / 11 Felhasználási szerződés
Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
6. cikk / 11 Ekho megfizetése szerzői jogdíj után
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?
7. cikk / 11 Ekho
Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
8. cikk / 11 Biztosítottak be- és kijelentése
Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: - határozatlan idejű megbízás, - határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), - külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?
9. cikk / 11 Magántervezői tevékenység közterhei
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
10. cikk / 11 Felhasználói szerződés
Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
