5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Korhatár előtti ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban kell bejelenteni egy kétszemélyes kft. egyik tagját, aki eddig munkaviszony keretében látta el az ügyvezetői tevékenységet és az egyéb feladatokat, de korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá, és már nem akar közreműködni a cég tevékenységében? A másik 50 százalékos tulajdonos tag szintén ügyvezetőként dolgozik a cégben.
2. cikk / 5 Korengedményes nyugdíjban részesült kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.
3. cikk / 5 Korengedményes nyugdíjba vonult kft.-tag
Kérdés: Létesíthet-e újra jogviszonyt a társaságával az az 50 százalékos tulajdonos ügyvezető, aki 2011-ben korengedményes nyugdíjba ment a cégétől, amelynek másik tulajdonosa a felesége? A nyugdíjazáskor aláírt egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot arról, hogy a hozzátartozói jogviszony fennáll, de a többségi befolyás nem. Meg kell-e szüntetnie az ügyvezetői jogviszonyát, tekintettel arra, hogy 2012. január 1-jétől biztosítottá vált?
4. cikk / 5 Külföldi nyugdíjban részesülő munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a 65. életévét betöltött magyar állampolgárságú munkavállalónak, akinek a nyugdíját Németországban állapították meg és euróban folyósítják? A munkavállaló 50 százalékos tulajdonosa az őt foglalkoztató kft.-nek. Be kell-e vallania a nyugdíjat, mint adóterhet nem viselő járandóságot, és ha igen, milyen árfolyam szerint?
5. cikk / 5 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
