Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Nyugdíj összege utólag kifizetett járandóság esetén

Kérdés: Befolyásolja a már megállapított nyugdíj összegét, ha a jogosult részére utólag nagy összegű elmaradt járandóságot fizetett ki a volt munkáltatója? A kifizetésre a bíróság kötelezte a munkáltatót, mert a munkaviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése során nem fizette ki a munkavállalónak járó munkabért és egyéb juttatásokat.
Részlet a válaszából: […] ...összeg kifizetésére úgy kell tekinteni, mintha az a jogviszony megszűnésekor került volna utalásra, amikor az érintett még nem volt nyugdíjas. Azaz a munkáltató által utólag kifizetett összeget a nyugdíj megállapítása során figyelembe kell venni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja értelmében viszont nem terheli a nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.A Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...volt munkavállalónak az így kiszámított elmaradt jövedelemből kell majd adóznia. A Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi jövedelem, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum), míg a 8,5 százalékos munkaerőpiaci és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] ...módosítani kell a megállapított öregségi nyugellátás összegét. Amennyiben az elmaradt munkabér kifizetését bíróság ítélte meg, a nyugdíj összegének módosítására akkor kerülhet sor, ha a bíróság által megítélt összeg kifizetése megtörtént.Azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget, és nem is a munkavégzés ellenértéke, a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képezi sem a nyugdíjjárulék, sem az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját, amit a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek. A Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja ugyanis egyértelműen rendelkezik a kérdésben, miszerint nem képez nyugdíjjárulék-, egészségbiztosítási- és munka­erőpiacijárulék-alapot a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
2